Az energiaárak kérdése újra napirendre került Magyarországon, miután az Európai Bizottság kritizálta a kormány rezsicsökkentési politikáját. Brüsszel szerint a piaci áraktól elszakított energiaárak hosszú távon fenntarthatatlanok és torzítják a piacot. A hazai háztartások villamosenergia-díjai jelenleg 36,9%-kal alacsonyabbak az EU átlagnál, miközben az ipari fogyasztók 10,2%-kal magasabb árakkal szembesülnek.
A kormányzat továbbra is kitart amellett, hogy a rezsicsökkentés a magyar családok védelmét szolgálja. „A rezsivédelem rendszerét fenntartjuk, mert ez nemzeti érdek, függetlenül a külső nyomástól” – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter a múlt heti sajtótájékoztatón. Közben a Tisza Párt új energiapolitikai javaslatcsomagot mutatott be, amely fokozatos átmenetet biztosítana a piaci árak felé, miközben célzott támogatási rendszert vezetne be a rászoruló háztartások számára. Magyar Péter pártelnök szerint a jelenlegi rendszer az energiahatékonyság ellen hat és válsághelyzetben fenntarthatatlan teherré válhat a költségvetés számára.
Az energiabiztonság témájában fontos fejlemény, hogy Magyarország megállapodást kötött Ukrajnával a gáztranzit folytatásáról, miután az orosz-ukrán szerződés lejár. Az MVM Zrt. adatai szerint hazánk energiafüggősége 72%-ról 67%-ra csökkent az elmúlt két évben a megújuló források növekvő aránya miatt. A Nemzeti Energiastratégia 2026-ra a függőség további 3 százalékpontos csökkentését irányozta elő.
A szakértők szerint a következő években elkerülhetetlen lesz a lakossági energiaárak rendszerének átgondolása. A kulcskérdés az, hogyan lehet ezt társadalmilag elfogadható módon végrehajtani, miközben az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot is előmozdítja. Az energiahatékonysági programok és a célzott támogatások kombinációja lehet a járható út, amelyet a szomszédos országok közül már többen is sikerrel alkalmaznak.