Magyarország továbbra is fenntartja különálló álláspontját az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós uniós hitelcsomag kapcsán. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy friss közleményben megerősítette: hazánk nem blokkolja a támogatást, de ragaszkodik ahhoz, hogy az ne a központi uniós költségvetésből, hanem kétoldalú tagállami megállapodások keretében valósuljon meg.
Az Európai Unió 2025-re tervezett ukrán támogatási csomagja körül hónapok óta feszültség tapasztalható. Magyarország álláspontja szerint az EU költségvetési keretei nem teszik lehetővé ilyen volumenű támogatás központi finanszírozását. „A magyar álláspont következetes és átlátható: elismerve Ukrajna támogatásának fontosságát, ragaszkodunk ahhoz, hogy ez ne közös eladósodással történjen” – fogalmazott Orbán Balázs. A magyar kormány javaslata szerint minden tagállam GDP-arányosan, saját költségvetéséből biztosíthatna forrásokat, ami elkerülhetővé tenné az EU közös hitelfelvételét.
Az Európai Bizottság adatai szerint a tervezett csomag mintegy 1,5 milliárd euró terhet róna Magyarországra a következő három évben. A magyar kormányzati álláspont szerint ez a teher nem vállalható úgy, hogy közben a hazánknak járó kohéziós források egy részét továbbra is visszatartják. Szakértők szerint a vita túlmutat az ukrán támogatás kérdésén, és valójában az EU jövőbeli finanszírozási modelljéről szól. A visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország támogatja a közös finanszírozást, míg Szlovákia részben osztja a magyar aggályokat.
A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a vita nem Ukrajna támogatásáról szól, hanem annak módjáról. Orbán Viktor miniszterelnök korábban jelezte, készen áll a kétoldalú megállapodásra Kijevvel. Az EU Tanácsának februári ülése várhatóan döntő lesz a kérdésben, addig is folytatódnak a háttértárgyalások Budapest és Brüsszel között. A magyar és határon túli közösségek számára a kérdés azért is fontos, mert az EU költségvetési prioritásai közvetlen hatással vannak a régiónak nyújtott támogatásokra is.
