Magyarország akár 16 milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el 2025 végéig a jogállamisági viták miatt – közölte a Költségvetési Tanács elnöke a Portfolio gazdasági fórumán. Jelenleg három eljárás is zajlik hazánk ellen: a hetes cikkely szerinti, a feltételességi és a kötelezettségszegési mechanizmus. A visszatartott összeg a teljes kohéziós források 55%-át, az összes uniós támogatás mintegy egyharmadát teszi ki.
A felfüggesztett forrásokból 6,3 milliárd euró a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitelrésze, 4,6 milliárd az RRF vissza nem térítendő támogatása, 2,7 milliárd a 2021-2027-es ciklus kohéziós forrásainak 55%-a, további 2,3 milliárd pedig a REPowerEU keretösszege. A hiányzó források különösen érzékenyen érintik a határon túli magyar közösségeket is, akik számos határon átnyúló fejlesztési programban érdekeltek.
A kieső uniós források miatt felborult költségvetési tervek közvetlenül befolyásolhatják a magyarországi és határon túli fejlesztési projekteket, különösen az infrastrukturális beruházásokat és a közszolgáltatások minőségét. A Pénzügyminisztérium szerint a kormány alternatív finanszírozási forrásokat keres, elsősorban a keleti nyitás politikájának keretében, azonban ezek a források nem pótolhatják teljes mértékben a kieső uniós támogatásokat. A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedési kilátásai számottevően romlanak, ha a források tartósan elérhetetlenek maradnak.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a források felszabadításának feltétele a jogállamisági kritériumok teljesítése, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére és a korrupcióellenes intézkedésekre. A magyarországi és határon túli magyar közösségeknek érdemes követniük a kormányzati kommunikációt a témában, valamint felkészülni a korábban tervezett fejlesztések esetleges csúszására vagy újratervezésére.
