A globális felmelegedés egyre erőteljesebb hatásai Magyarországon is érezhetők: az idei nyár rekordmeleg volt, és szakértők szerint ez csak ízelítő a jövőből. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az átlaghőmérséklet 1,5 fokkal emelkedett az elmúlt évtizedben, ami jelentősen meghaladja a korábbi modellek előrejelzéseit.
A klímaváltozás következményei már most érezhetők a mindennapi életben. A Kárpát-medence különösen sérülékeny: Magyarországon az aszályos időszakok gyakoribbá váltak, ami komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ jelentése szerint a termésátlagok akár 15-30%-kal is csökkenhetnek 2025-re. „Az éghajlatváltozás üteme felgyorsult, és gyorsabban változik, mint ahogy alkalmazkodni tudunk hozzá” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária klímakutató.
A hatások nem korlátozódnak Magyarországra – a határon túli magyar közösségek is szembesülnek a kihívásokkal. Erdélyben és a Vajdaságban fokozódó vízhiány, Kárpátalján szélsőséges időjárási események jelentenek problémát. Szlovákiában a Tátra ökoszisztémája szenved, míg Burgenlandban a szőlőtermesztést veszélyezteti a változó klíma.
A kormány klímavédelmi akciótervének részeként 2025-ig több intézkedést is bevezettek: bővülnek a zöldenergia-beruházások, támogatások érhetők el lakóépületek energetikai korszerűsítésére, és fokozzák a vízmegtartó rendszerek fejlesztését. Azonban szakértők szerint az egyéni cselekvés is kulcsfontosságú: az energiatakarékosság, tudatos vízhasználat, kevesebb húsfogyasztás és a tömegközlekedés előnyben részesítése mind hozzájárulhatnak a negatív hatások mérsékléséhez.
A Magyar Természetvédők Szövetsége közösségi alkalmazkodási programokat indított, amelyek a helyi válaszokat segítik. Egyre több település készít saját klímastratégiát, a határon túli magyar közösségekkel együttműködve. A klímaváltozás elleni küzdelemben a határokon átnyúló összefogás és a személyes felelősségvállalás egyaránt nélkülözhetetlen – az adaptációs képességünk fejlesztése mindannyiunk közös érdeke.