Lackfi János Kossuth-díja körül kialakult vita felhívta a figyelmet az állami kitüntetések átláthatóságának kérdésére. A költő-író elismerése azért vált polémia tárgyává, mert édesanyja, Mezey Katalin szintén Kossuth-díjas költő és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a jelölő testület munkájában vesz részt. Az eset rávilágított: jelenleg nincs nyilvános etikai kódex, amely szabályozná az összeférhetetlenségi kérdéseket a nemzeti rangú díjak odaítélésénél, ami a magyarországi és diaszpóra közösségek számára egyaránt fontos kulturális elismerés hitelességét érinti.
Mezey Katalin a Népszavának adott nyilatkozatában megerősítette: az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem vett részt sem a jelöltek megbeszélésén, sem a szavazáson. Lackfi János korábban úgy reagált, hogy édesanyja bizottsági tagsága miatt nem is számított közeljövőbeli díjazásra, az elismerést zavarba ejtőnek és megtisztelőnek nevezte. A költő szerint anyja távolléte esetén szavazott a bizottság, ami formálisan teljesíti az összeférhetetlenség elkerülésének feltételét. A kialakult vitában azonban sokan nemcsak a konkrét eljárást, hanem az állami díjak általános komolyságát is megkérdőjelezték. Shilling Árpád rendező például ironikusan gratulált az Orbán-kormány híveinek, és megjegyezte: Lackfi akár vissza is utasíthatta volna a díjat.
Nagy Ákos zeneszerző kezdeményezésére nyílt levél jelent meg a Szabad a Hang oldalán, amelyet a döntéshozókhoz, díjazottakhoz és a magyar művészeti közösséghez intéztek. Az aláírók három kérdést fogalmaztak meg: létezik-e nyilvános etikai kódex a jelölő testületeknek, szabályozza-e ez az összeférhetetlenséget, és ha nincs, nem kellene-e megalkotni. A levél hangsúlyozza: világnézeti és esztétikai különbségeken túl közös érdek, hogy a Kossuth-díj presztízse megkérdőjelezhetetlen maradjon. Jelenleg a díjazási rend szerint a miniszterelnök az állandó elnök, Semjén Zsolt az alelnök, a testület tagjait pedig évente Orbán Viktor kéri fel. Ez a rendszer 2010 óta működik, korábban szakterületi albizottságok segítették a döntést.
A vita középpontjában nem Lackfi életműve áll, hanem az átláthatóság hiánya. Az ügy azért is fontos a Kárpát-medencei magyar közösségek számára, mert a Kossuth-díj a magyar kulturális önkép alappillére, elismerése túlmutat az országhatárokon. A következő hetekben várhatóan folytatódik a szakmai vita arról, hogyan lehetne visszaállítani a díj tekintélyét átlátható eljárási szabályokkal és nyilvános etikai kódex bevezetésével.
