A szabadkai Városháza homlokzatán több mint ezer ablak, ajtó és kirakat található, mindegyik egyedi formával és díszítéssel. Az utcai homlokzat 49 kirakatot, 4 kaput és 365 ablakot számlál, amelyek 33 különböző méret- és formavariációban készültek. Ez a rendkívüli asztalosipari teljesítmény a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb példája Vajdaságban.
Az épület nyílászáróinak kialakítása a körtől és ellipszistől az egyenes, félköríves vagy szegmensíves lezárásokig terjed. Az anyaghasználatot a funkció és a megjelenés határozta meg. A belső asztalos munkákhoz csomómentes jegenyefenyőt használtak, a külső szárnyakhoz és keretekhez erdei fenyőt. A reprezentatív helyiségek díszbejáratainál és falburkolatainál faragott tölgyfát alkalmaztak. Az ajtók egyedi virágmotívumos díszítéssel, sárgaréz szerelvényekkel és csiszolt üvegezéssel készültek.
A földszintet 49 nagyméretű tölgyfa kirakat határozza meg. Ezek szélessége 2 és 6 méter, magasságuk 3 és 6 méter között változik. A faragott mellvédek, redőnyszekrények és kovácsoltvas ráccsal ellátott félköríves felülvilágítós ablakok egységes műszaki és esztétikai egészet alkotnak. Az asztalos tárgyakat két-három színnel festették: élénkzöldet, bordót és sárgát használtak. A festést két rétegben végezték, majd lakkal fényezték.
Az asztalosmunkák három helyi iparos műhelyéből kerültek ki, ahogy Braun Henrik által szerkesztett kötetben olvasható. Sefcsics Lajos és Sipos Károly végezte az épület asztalos munkáinak zömét. Sefcsics Lajos Szabadkán született és tanult, később Thék Endre budapesti gyárában dolgozott fiatal segédként. Nagyobb munkákat végzett az Osztrák-Magyar Bank és a tanítónőképezde építkezésén.
Sipos Károly műhelye 23 éve állt fenn saját, Zentai úti házában. Üzeme géperőre berendezett volt, emellett 16-20 segédet is foglalkoztatott. Nagyobb munkái közé tartozott a Roznovszky-palota, Illei főhadnagy háza és az Erdődi-állomás. A bútoripari kiállításon aranyérmet nyert. A Hoffmann Mihály özvegye cég adta a faragásokat, amelyek a díszteremben, a tanács- és közigazgatási bizottsági termekben találhatók.
A Hoffmann Mihály özvegye céget 1876-ban alapították. Vezetője, Hoffmann Sándor fiatal, képzett műiparos volt, aki külföldön iparművészeti iskolákban szerzett oklevelet. A cég nagyobb munkákat vállalt Szabadkán, Temesváron, Zomborban, Baján, Sopronban és Marosvásárhelyen is. A nagy elnöki karosszékek remekbe készült darabjai ma is láthatók az épületben, bizonyítva a korabeli szabadkai asztalosok kimagasló tudását.
