A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségekkel szembeni attitűdök
Kutatás célja és bemutatása
A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségekkel szembeni attitűdök egy új, 2025 őszén végzett kutatás középpontjában álltak. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Központikai Intézet által Kolozsváron bemutatott felmérés szerint a romániaiak többsége együttműködőnek látja a két közösség viszonyát, és ez a kép alapvetően stabil az elmúlt években. A konfliktusos viszony érzékelők aránya viszonylag állandó, elsősorban az AUR szavazói és rosszabb anyagi helyzetűek körében magasabb.
A A kutatók, Toró Tibor és Székely István Gergő kiemelték, hogy az AUR támogatottsága nem vezethető vissza kizárólag a magyarokkal kapcsolatos attitűdökre. A párt szavazói több kisebbségi és társadalmi csoport – köztük a bevándorlók és a homoszexuálisok – megítélésében is markánsan eltérnek a romániai átlagtól. A geopolitikai kérdésekben, mint az ukrajnai háború megítélése, erős pártpolitikai különbségek húzódnak meg. Az euroatlanti intézmények, az EU és a NATO iránti bizalom a felmérés szerint lassú erózióban van Romániaban.
Kutatók megállapításai
A kisebbségi jogok megítélése árnyalt.
A romániaiak többsége támogatja a magyar nyelvű általános és középiskolai, illetve egyetemi oktatást. Ugyanakkor jóval kisebb a támogatottsága a hivatalos nyelvhasználati jogoknak vagy az autonómiának, amely továbbra is a legkevesebb támogatást élvez. Érdekes változás a nyelvi tolerancia területén: nőtt azok aránya, akik elfogadhatónak tartják, ha magyar anyanyelvű személy nem beszél tökéletesen románul. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akiket zavar, ha a környezetükben magyarul beszélnek.
Érdekes, hogy a nyelvi tolerancia területén történt pozitív változás ellenére is jelentős azok száma, akik zavarónak tartják a környezetükben a magyar nyelv használatát.
Tendenciák
Kiss Tamás szociológus figyelmeztető tendenciát azonosított: az erdélyi magyarok körében több vizsgált mutató esetében nőtt az elutasítás mértéke az elmúlt évben, nemcsak a homoszexuálisokkal, hanem a bevándorlók és a romák megítélésében is.
A kutatók szerint a romániai politikai törésvonalak ma már nem elsősorban a magyarkérdés köré szerveződnek. A válaszadókat sokkal inkább a bevándorlással, az ukrán menekültekkel, a homoszexuálisok jogaival és a társadalmi újraelosztás kérdéseivel kapcsolatos attitűdök választják el egymástól, ami egy összetett társadalmi képet mutat.
