Az Európai Unió MARS-jelentése szerint Magyarország mezőgazdasága készül idén rekordszintű terméskieséssel szembesülni. A műholdas adatok elemzése alapján az ország az uniós átlaghoz képest a legnagyobb várható hozamveszteséggel néz szembe, mely mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növényeket érinti. A helyzetet a tavalyi év során ismétlődő hőhullámok és a talajvízhiány súlyosbította.
A jelentés adatai mutatják, hogy a várható termésátlagok az ötéves átlagtól 10-22 százalékkal maradnak el. A kukorica hozama például várhatóan 22 százalékkal lesz kevesebb, ami körülbelül 4,5 tonna hektáronként. Hasonló a kép a búza, az árpa vagy a napraforgó esetében is. Ez a tendencia nemcsak a hazai ellátási láncot érinti, hanem a teljes agrárexportra is kihat.
| Növény | Várható hozamveszteség (%) | Hozam (tonna/hektár) |
|---|---|---|
| Kukorica | 22 | 4.5 |
| Búza | N/A | N/A |
| Árpa | N/A | N/A |
| Napraforgó | N/A | N/A |
Az EU által kiadott térkép szerint Svédországban jelenleg gazdaságosabb búzát termeszteni, Lengyelországban pedig már majdnem kétszer annyi kukorica terem hektáronként, mint Magyarországon.
A helyzetre reagálva a gazdák és szakértők hangsúlyozzák, hogy hosszú távú vízgazdálkodási stratégia és klímaregisztenciás növényfajták bevezetése válhat elengedhetetlenné a jövőbeni termések biztosításához. A jelentés riasztó adatai felhívják a figyelmet a globális éghajlatváltozás lokális gazdasági hatásaira, amelyek már most mélyreható változásokat igényelnek a mezőgazdasági gyakorlatban.
- Várható termésátlagok csökkenése
- Hőhullámok hatása
- Talajvízhiány
- Globális éghajlatváltozás
- Hosszú távú vízgazdálkodási stratégia
- Klímaregisztenciás növényfajták bevezetése
A jelenlegi év mezőgazdasági eredményei így is a közelmúlt egyik legnagyobb kihívását jelentik a magyar agrárszektor számára.