A Paksi Atomerőmű egyik blokkját 44 év után először kényszerleállítás érheti a Duna extrém alacsony vízállása miatt, amely kritikussá teszi a hűtővíz utánpótlást. A meteorológus Bartholy Judit szerint a rendkívüli aszály a klímaváltozás egyértelmű jele, melyről a tudomány már évtizedek óta figyelmeztet. A vízhiány közvetlen fenyegetést jelent az energiaellátás biztonsága ellen.
A Duna vízszintje a többhetes, jelentős csapadékhiány és a magas hőmérsékletek következtében ért el rekordalacsony értékeket. A helyzetet súlyosbítja, hogy a klímamodellek szerint Európa és a Kárpát-medence a felmelegedés egyik legérintettebb térsége. Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének professzora hangsúlyozza: a probléma nem új, a tudósok évek óta szólnak a vízgazdálkodás átalakításának és az alkalmazkodó mezőgazdaságnak a szükségességéről. A megoldás része lehetne a magas vízállások idején történő stratégiai víztározás is.
A kényszerleállás riasztó jelzés a teljes gazdasági szereplők számára: a klímaváltozás már nem elmélet hanem konkrét kockázat az energia- és vízbiztonságra. Az átállás egy új, a változó viszonyokhoz alkalmazkodó víz- és energiamenedzsmentre sürgősen szükséges, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek hasonló válsághelyzetek.
- Duna vízállása rekordalacsony
- Kényszerleállás 44 év után
- Meteorológiai figyelmeztetések
- Klimatikus aszály okai
- Vízigény energiaellátás számára
- Víz- és energiamenedzsment átállításának szükségessége
| Tényező | Hatás |
|---|---|
| Duna vízszint | Rendkívül alacsony |
| Hőmérséklet | Magas |
| Csapadékhiány | Hosszú távú |
| Klimatikus események | Poszt-COVID stb. |
| Víz- és energiamenedzsment | Változó viszonyok |
| Stratégiai víztározás | Lehetséges megoldás |
