A rekord alacsony folyóvízszintek és a száraz talaj már nyár elején mutatja: Magyarország vízhiánya idén különösen súlyos. A Duna egyes szakaszain például a mért eddigi legalacsonyabb nyári vízszintek alatt áll, miközben az ország keleti részén a talajvízszint sok helyen már -300 centiméter alá süllyedt – jelentette a Magyar Hidrológiai Társaság. A legfőbb probléma a brutális légköri aszály, ami nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európára jellemző a klímaváltozás miatt. „Nyáron szinte egyáltalán nem hullik csapadék, vagy ami hullik, elpárolog, mire elérné a felszínt,” magyarázza Timár Gábor geofizikus, az ELTE munkatársa a 24.hu-nak.
A válság hátterében a meghatározó tényező a vízgazdálkodás évszázados szemlélete, amely a belvíz gyors levezetésére épül. Az éghajlatváltozás azonban éppen fordítva igényel: minél több vizet kellene a tájban tartani. Timár Gábor szerint sürgősen az Alföld belvízelvezető csatornáit kellene átfordítani, hogy a téli nagyvíz idején minél több vizet juttassunk a talajba. „Legalább egyharmad Balatonnyi vizet kellene már a következő télen a tájba juttatni… 500-700 millió köbméter évente,” hangsúlyozza a szakértő. Ez a talajvíz pótlás lenne az első lépés, mert a talajban tárolt víz nem párolog el olyan gyorsan és hozzáférhető a növények számára, amelyek párologtatásukkal nedvesebb mikroklimát teremthetnének.
- A talajvízszint csökkenése
- A brutális légköri aszály
- A vízgazdálkodás szemlélete
- Aszályos időszakok fokozódása
- A víz tájban tartásának szükségessége
- A mezőgazdasági gyakorlatok reformja
Párhuzamosan a mezőgazdasági gyakorlatok reformjára is szükség van. A hagyományos szántás a talajt kiszárítja, ami a harmat eltűnéséhez vezetett az Alföldön – egy szavannákra jellemző jelenség. A megoldás a regeneratív talajgazdálkodás és a talaj fedésének megtartása mulccsal. Emellett érdemes átgondolni az olyan kései aratású, sok vízigényű növények (pl. kukorica) termesztését száraz területeken, mivel ezek öntözésére a véges mélyrétegű vizeket is pazarlóan felhasználjuk. Egyes, nagyon lapos területeken, mint a Sárrét, a szántóföldi gazdálkodást teljesen legelőkre vagy kaszálókra kellene átállítani, amelyeket tavaszi áradások öntenének el.
A szakértő becslése szerint a szükséges átalakítások indítása mintegy 1000 milliárd forintba kerülne, ami egy kormányzati ciklusra lebontva nem túlzott összeg a vízbiztonság megteremtéséhez. Az eddigi figyelmeztetések ellenére azonban még mindig nem történtek jelentős intézkedések. Az idő szorít, hiszen a talajvíz utántöltésének és a mezőgazdaság átalakításának évekbe telik, miközben az aszályos időszakok évente súlyosabbak.
| Tényezők | Hatás |
|---|---|
| Talajvízszint csökkenése | Vízhiány |
| Brutális légköri aszály | Terménynövekedéscsökkenés |
| Vízgazdálkodás megváltoztatása | Környezeti stabilitás |
| Regeneratív talajgazdálkodás | Talajmegőrzés |
| Kései aratású növények | Vízfelhasználás növekedés |
| Átalakítások költsége | 1000 milliárd forint |
