A Nagy Egyesülés a magyarság számára történelmi veszteséget jelentett, hangsúlyozta Turos Loránd szenátor a román nemzeti ünnephez kapcsolódó sajtónyilatkozatában. Az RMDSZ politikusa rámutatott, hogy míg a románság számára 1918. december 1-je a nemzeti egység megvalósulását jelenti, addig az erdélyi magyarság részére ez a szülőföldjén kisebbségi sorba kerülés kezdete volt.
„Mi, erdélyi magyarok, tiszteletben tartjuk a román nép nemzeti ünnepét, de saját történelmünkben ez a dátum más jelentéssel bír. Számunkra ez a fordulópont a szülőföldünkön való kisebbségi létbe kerülés kezdetét jelentette” – fogalmazott a szenátor. Turos szerint az elmúlt évszázadban a magyarság folyamatosan küzdött identitása, anyanyelve és kultúrája megőrzéséért egy olyan országban, amely nemzeti államként határozza meg magát.
A politikus kiemelte az erdélyi magyarság legnagyobb történelmi veszteségeit: a magyar nyelvű oktatási rendszer fokozatos leépítését, a történelmi magyar egyházak vagyonának államosítását, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának korlátozását. „Voltak időszakok, amikor még a magyar feliratú sírköveket is betiltották, és a magyar utcaneveket is eltüntették” – emlékeztetett.
Az RMDSZ politikusa szerint bár az utóbbi évtizedekben történt előrelépés a kisebbségi jogok terén, még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók a gyakorlati megvalósításban. Különösen aggasztónak nevezte a magyar nyelvhasználat hivatalos színtereken való korlátozottságát és az anyanyelvi oktatás körüli folyamatos nehézségeket.
Turos Loránd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarságnak továbbra is kitartóan kell küzdenie jogaiért, miközben lojális állampolgára Romániának. „Célunk, hogy megőrizzük identitásunkat, anyanyelvünket és kultúránkat, és hogy teljes jogú állampolgárokként élhessünk szülőföldünkön” – zárta gondolatait a szenátor.
Forrás: Szabadság