Fejér megyében, Budapesttől mindössze 50 kilométerre található Beloiannisz, Magyarország egyetlen görög nemzetiségi települése, amely 2025-ben is élő bizonyítéka a két nemzet különleges kapcsolatának. A falu 1950-ben jött létre, amikor a görög polgárháború elől menekülő több mint 2000 görög talált itt új otthonra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg körülbelül 1100 lakosa van a településnek, melynek mintegy 25 százaléka vallja magát görög nemzetiségűnek.
A falu létrejötte szorosan kapcsolódik a görög polgárháború (1946-1949) történetéhez, amikor a kommunisták és a jobboldali kormányerők közötti véres konfliktus során több ezer görög kényszerült elhagyni hazáját. Magyarország – több kelet-európai országgal együtt – befogadta a menekülteket. Petro Bekios, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke szerint: „Beloiannisz nem csupán egy település, hanem élő történelem és a görög-magyar barátság szimbóluma.” A falu eredetileg a „Görögfalva” nevet viselte, később azonban Nikos Beloiannis görög kommunista politikusról nevezték el, akit 1952-ben kivégeztek Görögországban.
A település központjában áll a Szent Demeter ortodox templom, amely 1996-ban épült, és ma is a közösségi élet egyik központja. A görög hagyományok megőrzésében kulcsszerepet játszik a helyi Nikosz Beloiannisz Általános Iskola, ahol a magyar mellett görög nyelvet is oktatnak. A gyerekek itt ismerkedhetnek meg a görög táncokkal, zenével és kulturális örökséggel. Az éves görög fesztivál, melyet általában augusztusban rendeznek, mára turisztikai látványossággá nőtte ki magát, ahol autentikus görög ételek, táncbemutatók és zenei programok várják a látogatókat.
A községben működő Görög Országos Önkormányzat kulturális programjai és az Ellinismos Táncegyüttes tevékenysége biztosítja, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és továbbvigyék őseik hagyományait. A görög közösség tagjai aktívan ápolják kapcsolataikat az anyaországgal, és rendszeresen szerveznek kulturális csereprogramokat. Beloiannisz története egyben Európa történelmének is része – élő emlékeztető a háborús menekültek befogadásának és sikeres integrációjának fontosságára.