A szabályozás alapelvei és alkalmazása
Jogszabályi alapelvek
Article – A gyermekgondozási szabadságot követő béremelés összetett munkaügyi kérdés, amely számos munkáltatót érint. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a fizetés nélküli szabadság, mint a gyermek gondozása, megszűnése után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. A konkrét mérték nem mindig egyértelmű, és a helyes alkalmazás a munkakörre vonatkozó bérdinamika alapján történik.
A béremelés mértékének meghatározása
A jogszabály célja, hogy a szabadságot igénybe vevő munkavállaló ne maradjon le a béremelésektől. Ha kollega dolgozik az azonos munkakörben a szabadság alatt, akkor csak az az adott pozícióban történt béremelés mértéke lehet indok a korrekcióra. Ha ezen pozíció béremelése nulla, akkor a visszatérő dolgozó bére nem változik, még akkor sem, ha más területeken a cégnél volt emelés. Ezzel szemben, ha a szabadság alatt senki sem dolgozott az adott munkakörben, akkor a szervezetben megvalósult átlagos béremelés alapján kell számolni a munkavállaló új bére.
Gyakorlati teendők és követelmények
A szabályozás alkalmazása a gyakorlatban
A szabályozás biztosítja, hogy a jogosultság a tényleges béralakulástól függ, de nem automatikus. A munkáltató kötelező felmérni a helyzetet, és ajánlattételre van kötelezve. A munkavállalók számára fontos tudni, hogy bérfejlesztés lehetőségét a törvény szabályozza, és egyéni vagy munkakör-specifikus esetekben változó lehet az alkalmazás. Minden gyermekgondozásból visszatérő dolgozónak célszerű részletesen megvizsgálni vagy a munkaügyi szakemberrel tisztázni a jogos béremelés kérdését.
