Az élelmiszerárak rekordmagas emelkedése ellenére a magyar háztartások még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert dobnak ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb felmérése szerint egy átlagos magyar család évente közel 65 kilogramm élelmiszert pazarol el, ami pénzben kifejezve háztartásonként mintegy 80-100 ezer forint veszteséget jelent évente.
Ez a tendencia különösen aggasztó most, amikor az élelmiszerárak az elmúlt két évben több mint 40 százalékkal emelkedtek. A KSH adatai szerint 2023 végére az alapvető élelmiszerek ára több mint duplájára nőtt 2020-hoz képest. Miközben a háztartások küzdenek a megemelkedett költségekkel, a kidobott élelmiszer mennyisége csak minimálisan csökkent. A Maradék nélkül program szakértője, Szabó-Bódi Barbara szerint „a tudatos vásárlás és étkezés nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági szükségszerűség is a családok számára”.
A probléma a határon túli magyar közösségeket is érinti. Szlovákiában a Felvidék Ma portál felmérése szerint a magyar háztartások élelmiszer-pazarlási szokásai hasonlóak az anyaországihoz, míg Erdélyben a RMDSZ által támogatott fenntarthatósági kezdeményezések keretében próbálják csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.
A szakértők szerint a megoldás a tudatosabb tervezésben rejlik. Konkrét javaslataik: készítsünk bevásárlólistát és tartsuk magunkat hozzá; figyeljünk a termékek lejárati idejére; tároljuk megfelelően az élelmiszereket; a maradékokból készítsünk új ételeket. A kormány által támogatott Maradék nélkül program ingyenes mobilalkalmazása segít a hűtő tartalmának nyilvántartásában és recepteket javasol a megmaradt alapanyagok felhasználására.
A helyi közösségekben egyre több élelmiszerbankot hoznak létre, amelyek a még fogyasztható, de a boltok által már nem értékesíthető termékeket gyűjtik össze és osztják szét a rászorulóknak. Érdemes tájékozódni a lakóhelyünk közelében működő kezdeményezésekről, mert a tudatos fogyasztással nemcsak saját pénztárcánkat kímélhetjük, hanem a környezetet is.
