Az óév utolsó napjain a legtöbben elcsendesedünk, számot vetünk az elmúló esztendővel. A 2023-as év sokak számára a kihívások éve volt – gazdasági nehézségek, geopolitikai feszültségek és személyes próbatételek formálták mindennapjainkat határon innen és túl.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon mérséklődött az infláció, de a magas árak továbbra is nyomást gyakorolnak a háztartásokra. Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján is hasonló gazdasági kihívásokkal szembesültek a magyar közösségek. „Az elmúlt év megtanított bennünket alkalmazkodni és összefogni” – fogalmazott Kovács István, a kolozsvári Magyar Kulturális Egyesület elnöke a decemberi évértékelőjén.
A nehézségek ellenére számos biztató jel is mutatkozott. A határon túli magyarság támogatási programjai folytatódtak, a Nemzetpolitikai Államtitkárság adatai szerint több mint 300 ezer külhoni magyar vett részt valamilyen anyaországi programban. Újvidéken új magyar kulturális központ nyílt, a csíkszeredai kórház korszerűsítése befejeződött, míg a komáromi Selye János Egyetem rekordszámú elsőéves hallgatót fogadott. A szórványközösségek anyanyelvi oktatási lehetőségei bővültek, különösen Kárpátalján és a Muravidéken. A határokon átnyúló gazdasági együttműködések erősödtek, különösen a kis- és középvállalkozások területén.
Az ünnepek közeledtével érdemes emlékezni: közösségeink ereje nem a körülményektől, hanem összetartásunktól függ. A diaszpóra magyarságának történelmi tapasztalata, hogy a legnagyobb kihívások idején is képes volt megőrizni identitását és újjáépíteni intézményeit. Az év végi számvetés mellett ez adhat erőt az új esztendőre – határon innen és túl, összetartozásunk tudatában köszöntsük 2024-et.
A Kárpát-medence magyarságát összekötő kulturális és közösségi programok jövőre is folytatódnak, érdemes figyelni a Bethlen Gábor Alap és a helyi magyar intézmények pályázati lehetőségeit, amelyek várhatóan január második felében jelennek meg.
