A mai nap a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emléknapja, mely minden évben november 25-én kerül megrendezésre. 1953-ban ezen a napon érkeztek haza az első túlélők a Gulágról. A magyar Országgyűlés 2012-ben nyilvánította hivatalos emléknapnak ezt a dátumot, hogy méltóképpen emlékezhessünk a kommunista terror több százezer magyar áldozatára.
A második világháború végén és azt követően becslések szerint 700-800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak a Szovjetunióba politikai okokból, illetve kényszermunkára. Közülük mintegy 300 ezren soha nem térhettek haza. A foglyok jelentős része nem hadifogoly volt, hanem civil, akiket a szovjet katonai hatóságok „malenkij robot” ürügyén, vagyis néhány napos munkára hivatkozva vittek el, valójában azonban évekre szibériai bányákba és gyárakba kényszerítettek őket. A Kárpát-medence egész területéről hurcoltak el magyarokat, különösen súlyos volt a helyzet Kárpátalján és Erdély egyes részein, ahol a kollektív büntetés eszközeként is alkalmazták a deportálást.
A Gulág Emlékbizottság évek óta támogatja a kutatómunkát, dokumentumfilmek készítését, könyvkiadást és iskolai programokat, hogy a fiatalabb generációk is megismerhessék ezt a történelmi traumát. Az idei megemlékezések országszerte és a határon túli magyar közösségekben is zajlanak – Beregszászon, Kolozsváron, Szabadkán és Pozsonyban is tartanak emlékező eseményeket. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ma mutatta be legújabb dokumentumgyűjteményét, amely a túlélők visszaemlékezéseit tartalmazza.
Az áldozatok pontos számát ma sem ismerjük teljes bizonyossággal, a történészek kutatómunkája folyamatosan zajlik. A kegyeleti emlékezés mellett fontos, hogy a történelmi tények feltárása és továbbadása is folytatódjon, hogy a kommunista diktatúra bűntetteit ne fedje el a feledés. A témával kapcsolatban számos hiteles forrás és személyes visszaemlékezés érhető el a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának honlapján és a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményében.
