A német filozófus Jürgen Habermas 96 évesen is éles elemzéssel reagált az amerikai demokrácia megrendülésére, amit Donald Trump újraválasztása okozott. A frankfurti iskola utolsó nagy túlélője szerint a demokratikus intézményrendszer törékenyebbnek bizonyult, mint azt sokan képzelték.
A Die Zeit hasábjain megjelent elemzésében Habermas párhuzamot von a 2025-ös amerikai helyzet és az elmúlt évtized magyarországi fejleményei között. „A demokratikus visszaesés nem egyetlen drámai esemény, hanem fokozatos erózió eredménye” – írja a filozófus. Az Egyesült Államokban a hatalmi ágak közötti egyensúly felborulása, a Legfelsőbb Bíróság átpolitizálódása és a választási rendszer manipulációja olyan mintázatot követ, amely Közép-Európában már ismerős.
A Magyar Tudományos Akadémia több kutatója által készített összehasonlító elemzés szerint Trump elnök kinevezési gyakorlata és az adminisztratív állam átalakítására irányuló „Project 2025” program számos ponton emlékeztet a magyar kormány 2010 utáni centralizációs törekvéseire. „A kulcsfontosságú intézmények vezetőinek politikai lojalitás alapján történő kinevezése mindkét rendszerben a hatalmi koncentráció eszköze” – nyilatkozta Boda Zsolt politológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatója.
A szakértők szerint a két rendszer közötti párhuzamok mellett fontos különbségek is vannak. Az Egyesült Államok szövetségi szerkezete, erős civil társadalma és a fékek és ellensúlyok mélyebben beágyazott rendszere nagyobb ellenállóképességet biztosít. Ugyanakkor a társadalmi polarizáció mértéke, amely a demokratikus párbeszédet ellehetetleníti, az USA-ban súlyosabb.
Habermas különösen aggasztónak tartja a média és a nyilvánosság átalakulását. „A közös tényalap hiánya és a párhuzamos valóságok kialakulása aláássák a demokratikus diskurzus lehetőségét” – fogalmaz. Ez a jelenség Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt megfigyelhető, bár más-más formában jelentkezik.
A demokratikus visszaesés megállításához a filozófus szerint a civil társadalom megerősítésére, a média függetlenségének biztosítására és a demokratikus intézmények védelmére lenne szükség mindkét országban. A tapasztalatok megosztása és a nemzetközi szolidaritás kulcsfontosságú lehet ebben a folyamatban.
