Alföldi Róbert rendező szerint az „István, a király” rockopera azért maradt időtlen, mert a legfontosabb, identitásunkat meghatározó történetet meséli el, amelyben minden kor magára ismer. A mű ugyanakkor megjeleníti az örök konfliktusunkat is – a békés együttélés vágyát és az egymással szembeni képtelenségünket. Az előadás szerves részét képezi a magyar népi zenei örökség is, amely zsigerileg ismerős a közönség számára.
A cikkünkben Székely Kriszta elmondja, hogyan kerülte, majd mégis bevonta az aktuálpolitikát az előadásba. Novák Pétert megkérdeztük, hogy zavarba jönne-e újabb meghívást kapva a kultikus szerepre. Feke Pál arról mesél, hogyan formálta át egész pályafutását egy felkérés a rockoperához. Klaniczay Gábor történész pedig, aki kezdetben kritikus volt, elismeri a mű kiemelkedő voltát, ugyanakkor hangsúlyozza: a történelmi hitelesség kérdése továbbra is vita tárgya marad.
- Alföldi Róbert rendezői vizsgálódásai
- Az István, a király időtlen jellege
- Az identitásunkat meghatározó történet
- A békés együttélés vágya
- Aktuálpolitikai hatások az előadásban
- Történelmi hitelesség vitája
| Szereplők | Megjegyzés |
|---|---|
| Alföldi Róbert | Rendező |
| Székely Kriszta | Aktuálpolitikai elemzés |
| Novák Péter | Kultikus szerep |
| Feke Pál | Pályafutás átalakítása |
| Klaniczay Gábor | Történész, kritikus |
