A Homokhátság, az 1970-es évek óta 2-5 métert süllyedt talajvízzel, hivatalosan is félsivataggá vált. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már 2019-ben ezt a kategóriát sorolta a területre, mert a párolgás több mint az esőzés. Ez az állapot az egész Alföld vízgazdálkodásának válságterületét jelenti.
A tartós aszályok miatt a kiszáradás jelensége mindennapossá vált. A Debrecen melletti Fancsikai-tavak, a mórahalmi Nagyszéksós-tó vagy a kerekegyházi Kondor-tó évek óta időszakosan vagy végleg víz nélkül maradnak. A Kiskunsági Nemzeti Park területén a védett Kolon-tó medréből is alig maradt víz, a park szakemberei több száz halat mentettek ki a kiszáradó mocsárból. A helyzetet egyre gyakoribbá váló intenzív záporok sem oldják meg, mert a víz gyorsan lefolyik, nem szivárog a talajba.
A jövő kulcsa a víz visszatartása. A vízgazdálkodásnak nemcsak az árvizek elvezetésére, hanem a víz lassítására és tárolására is fókuszálnia kell. A Hortobágyi Nagyhalastavak helyreállítási projektje vagy a Civaqua-program, amely a Tisza vizét vezeti Debrecen felé, ilyen irányú beruházások. A WWF korábbi magyarországi igazgatója, Sipos Katalin szerint a megoldás a vizes élőhelyek helyreállításában rejlik, hogy a csapadékos időszakokban a vizet a táj „szivaccsá” váljon.
- Talajvíz süllyedés
- Kiszáradás jelensége
- Időszakosan víz nélküli tavak
- Kiskunsági Nemzeti Park állapot
- Víz visszatartása
- Csapadékos időszakok kezelése
| Projektek | Leírás |
|---|---|
| Hortobágyi Nagyhalastavak | Helyreállítási projekt a vízvisszatartás érdekében |
| Civaqua-program | A Tisza vizét Debrecen felé irányító beruházás |
Az Alföld vízvesztése tehát nem elmélet, hanem a mindennapok valósága, amely radikális megközelítésváltást követel a víz kezelésében.
