Magyarország oktatási lemaradása súlyosbodik: szakértők figyelmeztetnek
A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarország oktatási mutatói jelentősen elmaradnak a többi visegrádi országétól, ami hosszú távon súlyos gazdasági következményekkel járhat. Az elemzés szerint a korai iskolaelhagyók aránya hazánkban 12,4 százalék, miközben ez a szám Lengyelországban 5,9, Csehországban 7,1, Szlovákiában pedig 8,2 százalék.
A szakértők különösen aggasztónak tartják, hogy a magyar fiatalok között növekszik azok száma, akik nem szereznek középfokú végzettséget. Ezt bizonyítja, hogy a 15-74 éves népesség körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 23,1 százalék, szemben a lengyel 14,2, a cseh 13,7 és a szlovák 15,8 százalékkal. „Ha ez a trend folytatódik, 2025-re Magyarország még jobban leszakadhat a régió országaitól, ami a munkaerőpiaci versenyképességünket is veszélyezteti,” nyilatkozta Kovács László oktatáskutató.
A lemaradás különösen súlyos a hátrányos helyzetű térségekben. A KSH adatai rámutatnak, hogy az északkeleti megyékben és bizonyos dél-dunántúli területeken kétszer olyan magas a korai iskolaelhagyás, mint az országos átlag. Az oktatási szakadék nemcsak régiók között, de társadalmi csoportok között is mélyül, ami tovább nehezíti a felzárkóztatást.
A helyzet javítására a szakértők több javaslatot is megfogalmaztak: a korai fejlesztőprogramok kiterjesztését, a tanárképzés megújítását, valamint célzott ösztöndíjprogramok bevezetését a veszélyeztetett csoportok számára. A minisztérium közleménye szerint dolgoznak az oktatási stratégia megújításán, de konkrét intézkedéseket egyelőre nem jelentettek be.
A diaszpórában élő magyarok számára fontos tudni, hogy a határon túli magyar oktatási intézmények támogatására szolgáló programok folytatódnak, bár szakértők szerint a hatékonyabb felzárkóztatási stratégiákra lenne szükség. A családoknak érdemes tájékozódni a lakóhelyükön elérhető kiegészítő oktatási lehetőségekről és ösztöndíjprogramokról, amelyek segíthetnek a lemaradás csökkentésében.