Ritók Nóra interjújának összefoglalója
A pedagógus és civil aktivista, L. Ritók Nóra a Partizánnak adott interjújában részletezte az Igazgyöngy Alapítvány és a kormányzati apparátus évek óta tartó konfliktusát. A beszélgetés főként a Norvég Alap botrány utáni időszakra és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szerepére fókuszált.
Kezdetek és a Norvég Alap-ügy kezdete
Ritók Nóra elmondta, alapítványát már a 2010-es évek elején megkérdőjelezték hivatalos levelekben, ahol „dilettáns bajkeverőként” emlegették. A valódi töréspontot a 2014-es Norvég Alap-ügy jelentette, amikor az ő szervezete, mint finanszírozott partner, a kormányzati ellenőrzések fókuszpontonba került. A pedagógus szerint ez kezdődött egy titkos számról érkező telefonhívással, amiben az AH kihallgatásra hívta. A találkozón felvetett kérdések között olyan is szerepelt, hogy szerinte „fel lehetne-e lázítani a cigányokat”. Később egyértelmű jeleket vett észar telefonja lehallgatásának. Az utolsó találkozóján az AH tisztje figyelmeztette: „egy percig se gondoljam, hogy ezután könnyebb lesz nekem.”
Oktatási szegregáció és a kormányzati nyomás
Ritók Nóra az interjúban kitért az oktatási szegregációra is, kiemelve, hogy szerinte az egyház iskolái jelentősen megnövelték a szegregáció mértékét, és kritikával illette Balog Zoltán, aki a szegregált környezetben történő felzárkóztatást védte. A beszélgetés azt a nyomást jellemezte, amellyel a kritikus civil szervezetek egy része az elmúlt évtizedben szembesült, miközben a kormányzat a folyamatokat törvényes keretek között, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva végezte.