Lengyelország rohamtempóban köti a szerződéseket a hazai hadiiparral, hogy a határidő lejárta előtt biztosítsa az uniós SAFE védelmi hitelprogramból rá eső forrásokat. A folyamatot azonban éles belpolitikai viták is nehezítik. Ezzel szemben Magyarország egyelőre nem fér hozzá a 16,2 milliárd eurós keretéhez. Az Európai Bizottság ugyanis nem hagyta jóvá a korábbi kormány tervezeteit, így a Magyar Péter vezette új kabinetre vár a feladat, hogy átdolgozza a hazai stratégiát.
Lengyelország gyors üteme a védelmi alapok lehívásában
A források és a keretek
A Lengyelország a 150 milliárd eurós uniós védelmi alap legnagyobb haszonélvezője. Ezt a pozíciót földrajzi elhelyezkedése, valamint a védelem kiadások NATO-n belüli kiemelkedő növelése is indokolja. A varsói kormány a május 30-i határidőig tucatnyi katonai megrendelést próbál véglegesíteni a belföldi cégekkel. Donald Tusk miniszterelnök célja, hogy a 43,7 milliárd eurós nemzeti keret legalább 80 százalékát a hazai iparba csatornázzák be.
Az Európai Bizottság támogatja a gyorsított ütemet, és csak ebben a hónapban 139 lengyel projektet hagyott jóvá. A legjelentősebb, 3,5 milliárd eurós beruházás egy lengyel–norvég konzorcium által kiépített drónelhárító rendszer lesz. A fennmaradó összeget pedig határokon átnyúló – többek között svéd, francia vagy spanyol – együttműködésekre fordítják.
Belső politikai feszültségek
A források elosztását azonban komoly belpolitikai feszültség kíséri. Karol Nawrocki, a jobboldali ellenzék által támogatott köztársasági elnök a közelmúltban megvétózta a programot. Erre azután került sor, hogy pártjának elnöke, Jaroslaw Kaczynski úgy fogalmazott: az egyezség "német csizma alá" hajtaná az országot. A kormánytudist egy alternatív jogi megoldást talált a hitelek lehívására. Az ellenzéki támadások elkerülése érdekében azonban tudatosan nem kötnének szerződéseket német vállalatokkal.
Magyarország helyzete a kerethez való hozzáféréssel
Eddigi állapot és okok
Mindeközben Magyarország még nem fér hozzá a saját, 16,2 milliárd eurós keretéhez, pedig a gazdaság méretéhez viszonyítva Lengyelország mellett hazánk a program másik legnagyobb nyertese. A késedelem oka, hogy az Európai Bizottság nem fogatta el az Orbán Viktor vezette előző kormány terveit. A korábbi kabinet a rendelkezésre álló összegnél is többet, 17,3 milliárd eurót igényelt volna. Ráadásul a tervek szerint ebből kétmilliárd eurót tisztán a lejáró államadósság refinanszírozására fordítottak volna.
A Magyar Péter vezette új kormánynak most lépnie kell a befagyasztott források ügyében. Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes már több fórumon jelezte a problémát. Kiemelte, hogy az uniós támogatások megszerzéséhez teljesen át kell dolgozni a magyar védelemstratégiát.
