Egy magyar kiadó vállalat jogi lépése a Google ellen precedensértékű döntéshez vezethet az Európai Unió Bíróságán, amely meghatározhatja, hogyan használhatják fel a technológiai óriások a sajtótartalmakat mesterséges intelligencia fejlesztésére. A balatonkornyeke.hu oldal üzemeltetője, a Like Company azért perelte be a keresőmotort, mert állítása szerint a Google hozzájárulás és díjazás nélkül használta cikkeit a Gemini AI betanításához és a chatbot válaszainak generálásához. A magyar bíróság előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult az uniós szerzői jogi irányelvek értelmezése érdekében, március 10-én pedig már megtartották a szóbeli tárgyalást.
A per középpontjában az a kérdés áll, hogy a nagy nyelvi modellek hogyan dolgozzák fel a szerzői joggal védett tartalmakat. Ezek a mesterséges intelligencia rendszerek hatalmas mennyiségű szöveget elemeznek, hogy megtanulják, hogyan válaszoljanak a felhasználói kérdésekre, ehhez pedig felhasználják a világhálón nyilvánosságra hozott tartalmakat is. A Google képviselője szerint a betanítás során a szövegek szavait tokenekké és relációkká alakítják, amelyekből több milliárd paraméter jön létre. Ezek határozzák meg, hogy a chatbot hogyan válaszol a kérdésekre, valószínűségi alapon helyezve egymás után a szavakat. A technológiai cég érvelése szerint ez a folyamat nem jelenti az eredeti szövegek közvetlen felhasználását. Az ügyben eljáró bíró kérdésére azonban kiderült, hogy előfordulhat: az AI válaszaiban megjelennek a tanuláshoz használt cikkek eredeti szövegrészei. A Google ügyvédje elismerte, bár ennek valószínűsége csekély, a vállalatnak nincs eszköze arra, hogy ezt teljesen megakadályozza.
A jogi vita két kulcsfontosságú kérdés körül forog. Egyrészt sérti-e a kiadók szerzői jogait, ha a mesterséges intelligencia a betanítástól a válaszadásig felhasználja a tartalmaikat. Másrészt alkalmazható-e az esetre a tudományos célú szövegbányászatra vonatkozó szerzői jogi kivétel, ha a tevékenység végső soron üzleti célokat szolgál. Ezek a kérdések eddig jogilag tisztázatlanok maradtak, mivel a mesterséges intelligencia fejlesztése új jelenség a szerzői jogi gyakorlatban. Öt EU-tagállam és az Európai Bizottság is beavatkozott az eljárásba, élve jogukkal, hogy saját véleményüket előadják a bíróságnak. Bár megközelítéseik némileg különböztek, alapvetően a kiadó jogait ismerték el a technológiai céggel szemben.
A főtanácsnok véleménye az ügyben várhatóan csak 2026 szeptemberében születik meg. Ettől a véleménytől a bíróság eltérhet, az ítélet azonban precedenst teremthet az európai sajtóipar és a mesterséges intelligenciát fejlesztő technológiai cégek viszonyában. A döntés befolyásolhatja, hogy a jövőben milyen feltételekkel használhatják fel az AI-fejlesztők a szerzői joggal védett tartalmakat, és jár-e ellenérték a tartalomgyártóknak. Magyar kiadók és újságírók számára különösen fontos lehet az ítélet, amely tisztázhatja, milyen jogok illetik meg őket a digitális korban.
