Az év elején először esett 10 millió fő alá hazánk lakossága a KSH friss adatai szerint. 2024. január 1-jén pontosan 9.964.000 fő élt Magyarországon, ami 42.000 fős csökkenést jelent az előző évhez képest. A történelmi mélypont hátterében a magas halálozási arány és az alacsony születésszám áll, amit a kivándorlási tendenciák tovább súlyosbítanak.
A népességfogyás üteme az utóbbi években gyorsult. A KSH statisztikái szerint 2023-ban 88.000 gyermek született, ami 5,4 százalékos csökkenés 2022-höz képest. Ugyanebben az időszakban 132.000 haláleset történt. Bár ez 8,2 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, a természetes fogyás így is 44.000 főt tett ki. Demográfiai szakértők szerint a koronavírus-járvány utóhatásai is érezhetők még, miközben a családtámogatási rendszer sem tudta érdemben megfordítani a tendenciát.
A határon túli magyar közösségeket is érinti a népességfogyás. Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is csökken a magyarok száma, bár eltérő ütemben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elemzése szerint a kivándorlás mellett az asszimiláció is jelentős tényező. A Kárpát-medencei magyarság létszáma így összességében gyorsabban csökken, mint az anyaországé.
A kormány a következő években újabb családtámogatási intézkedésekkel kíván reagálni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón hangsúlyozta: „A demográfiai helyzet javítása továbbra is stratégiai fontosságú. Új lakhatási és munkaerőpiaci intézkedésekkel ösztönöznénk a gyermekvállalást, különös tekintettel a határon túli magyarságra.”
Szakértők szerint a népességfogyás megállításához átfogó társadalompolitikai változásokra lenne szükség. Elsősorban a fiatalok itthon tartását, a gyermekvállalás feltételeinek javítását és a kivándorlási trend megfordítását kellene elérni. Figyelemmel érdemes követni a hamarosan esedékes kormányzati bejelentéseket, amelyek új demográfiai intézkedéseket tartalmazhatnak.
