Magyarország éghajlati változásai: Hatások és kilátások

Az ELTE kutatóinak új tanulmánya szerint Magyarország éghajlata gyorsan közeledik a mediterrán térséghez, míg az éves csapadék mennyisége alig csökken. A hőmérsékletemelkedés ugyanis megnöveli a párolgást, így jelentős vízhiány alakulhat ki ugyanannyi csapadék mellett is – jelentik Szabó Péter és Pongrácz Rita. A vizsgálat, amely a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást alkalmazta, világosan mutatja: az ország területének már a fele a spanyolországi középső régiókhoz hasonló, közepesen meleg klímaövébe került.

A globális felmelegedés hatására a hőellátottság drasztikusan változik. Míg az 1970-es években az egész ország a „kissé meleg” kategóriába tartozott, addig ma a terület 49%-a „közepesen meleg”. Ez jelenleg olyan európai régiókra jellemző, mint a Pó-síkság vagy Délnyugat-Franciaország. A várakozások szerint ez az arány 2040-ig akár 84%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a félszáraz éghajlati öv területe is növekszik, ami a Duna-delta vagy Észak-Görögország jelenlegi viszonyainak felel meg. Ez együttesen óriási nyomást helyez a talajra, a természetes növényzetre és a mezőgazdaságra.

• Hőmérsékletemelkedés
• Párolgás növekedése
• Csapadék mennyisége
• Új éghajlati övek
• Mezőgazdasági változások
• Környezeti nyomás

A jövő forgatókönyvei a globális kibocsátástól függenek. Egy közepes, a jelenlegi vállalásoknak megfelelő forgatókönyv szerint is 2040 után az ország területének átlagosan 67%-án várható szárazabb klíma. Ez gyökeres változást jelenthet a mezőgazdaságban. A mediterrán térségre jellemző növények, mint az olajbogyó vagy a mandula, elméletileg termeszthetővé válhatnak, de a talajadottságok és a fagyveszély továbbra is korlátokat szabnak. A kutatók hangsúlyozzák: a legsürgetőbb feladat az energiafogyasztás jelentős csökkentése és a gyors átállás a megújuló forrásokra, hogy a klímaváltozás ütemét le tudjuk lassítani.