Magyarország éghajlati változásai: Mit jelent a jövő?

Magyarország klímája átalakulóban van, és az éves csapadékösszeg megmaradása mellett is egyre szárazabb lesz. Az ELTE Meteorológiai Tanszéke kutatóinak új elemzése szerint az ország már ma is átlagosan Spanyolország középső részéhez hasonló klímával rendelkezik az ország területének felén. Ennek oka, hogy a fél évszázad alatt bekövetkezett jelentős felmelegedés miatt a nagyobb párolgási igény ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb használható vizet hagy a rendszerben.

A Thornthwaite-féle éghajlati modell alapján a kutatók, Szabó Péter és Pongrácz Rita, azt vizsgálták, hogyan változik a vízellátottság a melegedéssel. Az elemzés szerint, ha a globális kibocsátás a jelenlegi vállalásoknak megfelelően mérséklődik, 2040 után az ország területének átlagosan 67 százalékán szárazabb klímára kell számítani. A hőellátottság is tovább nő: 2021-2040 között a terület akár 84 százalékán is jelen lehet a közepesen meleg klímaöv, mely jelenleg főleg Észak-Olaszországban vagy Délnyugat-Franciaországban jellemző.

Ez a változás hazánk éghajlatát egyre inkább a mediterrán térséghez, például a Duna-delta környékéhez vagy Görögország északi részéhez közelíti. Az ilyen klíma ökológiai és mezőgazdasági rendszerei erősen különböznek a megszokottaktól.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár olyan növények, mint az olajbogyó vagy a mandula, jellemzőek lehetnének, a váltáshoz részletes talaj- és gazdálkodási vizsgálatok szükségesek. A legfontosabb lépések a változás mérsékléséhez:

• energiafogyasztás csökkentése
• megújuló forrásokra való gyors átállás
• növényfajták vizsgálata
• ökológiai rendszer elemzése
• mezőgazdasági technikák frissítése
• vízhasználat optimalizálása

A kutatás egyértelmű tanulsága: szárazabb klímában a csapadék mennyisége önmagában nem elég, a növekvő párolgás miatt kevesebb víz érhető el a mezőgazdaság és a természet számára.