Magyarország migrációs paktumhoz való viszonya
Magyarország határozottan elutasítja az Európai Unió migrációs paktumának jelenlegi formáját, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet. A belügyminiszter a Parlament bizottsági ülésén hangsúlyozta, hogy az ország csak a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak a paktumban. Ehhez azonban annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely segítségre szorul. Erről előzetes megbeszélések folytak az EU tanácsülésén, de egyelőre nem született megállapodás.
Schengeni övezet és belső határellenőrzések
Az ülésen fontos kérdés volt a schengeni övezet helyzete is. A belügyminiszter kétoldalú egyeztetést folytatott osztrák kollégájával arról, hogy Magyarország ellenzi a belső határellenőrzések fenntartását. Közös javaslatuk szerint középtávon egy olyan rendszer válthatja fel a jelenlegit, ahol az osztrák és magyar hatóságok együttműködve a határrégióban tartanak ellenőrzéseket. A migrációval kapcsolatban az Európai Bizottság képviselője jelentette, hogy az illegális határátlépések száma 2024-ben 37, 2025-ben pedig 21 százalékkal csökkent.
Ukrán menekültek átmeneti védelme
Tárgyalták az ukrán menekültek átmeneti védelmének meghosszabbítását is. Ukrajna felvetette, hogy a sok menekültet befogadó országok ne hosszabbítsák meg a védelemmel élő hadköteles férfiak jogállását. Magyarország azonban ellenzi a védelmezettek körének szűkítését. Az ülésen kiemelték az orosz hibrid fenyegetést, valamint azt, hogy egyre több ország a vízumkódex felülvizsgálatát kéri az orosz turistavízumok számának növekedése miatt. 2025-ben már 619 ezer schengeni vízumot adtak ki orosz állampolgároknak.
ETIAS bevezetése és külső kihívások
Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) bevezetése tovább csúszik, 2026 vége felé várható a rendszer indulása. A legnagyobb migrációs kihívást jelenleg Szomália jelent, mivel a visszatoloncolt személyek csupán három százalékát fogadja vissza. Ezért több ország, köztük Magyarország is, szorgalmazza a vízumkorlátozások szigorúbb alkalmazását és a pénzügyi támogatások feltételeinek megváltoztatását. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a migrációs kihívásokat az unión kívül, a kibocsátó országokhoz közel kell kezelni.
