Magyarország Klímaváltozása: Melegebb és Szárazabb Jövő

Magyarország éghajlata gyorsan közelíti a mediterrán területek meleg, szárazabb viszonyait, amint azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológusainak új kutatása mutatja. Az ország átlaghőmérséklete drámaian emelkedett 1972 óta, és bár az éves csapadékmennyiség nem csökkent jelentősen, a fokozott párolgás miatt egyre kevesebb víz marad rendelkezésre – ez már most súlyos vízhiányt okoz a mezőgazdaságban és a természetben.

A tanulmány szerint jelenleg az ország fele tartozik a közepesen meleg klímaövi kategóriába, ami Franciaország délnyugati részére vagy a Duna romániai szakaszára volt jellemző. A kutatók, Szabó Péter és Pongrácz Rita előrejelzése szerint 2040 után az ország területének mintegy kétharmada mediterránszerűen száraz klímával nézhet szembe. A század vége felé ez az arány akár 84 százalék is lehet, míg egyes területeken, mint Dél-Dunántúl, már jelenleg is Spanyolország középső részéhez hasonló a hőellátottság.

„A legfontosabb tanulság, hogy a szárazodást nem lehet pusztán a csapadék mennyisége alapján megítélni” – hangsúlyozzák a szakértők. A melegítő éghajlat ugyanis felerősíti a párolgást, így ugyanannyi esőből is lényegesen kevesebb nedvesség jut a talajba. Ez alapvetően át kell formálja a magyar mezőgazdaságot. Bár elméletben új növényfajták, mint az olajbogyó vagy a mandula kerülhetnek előtérbe, ezek gyakorlati termesztését komolyan korlátozza a talaj minősége és a továbbra is fennálló tavaszi fagyveszély.

• Magyarország éghajlati változásai
• Sevességek 1972 óta
• Csapadék mennyiségének stabilitása
• A Duna romániai szakasza
• Új növényfajták lehetőségei
• Tavaszi fagyveszély korlátozó hatása

A vízgazdálkodás és az öntözés stratégiai fontosságúvá válik minden gazdálkodó számára. A kutatás eredménye egyértelmű figyelmeztetés: a klíma adaptációja és a vízkészletek megóvása kulcsszerepet kap a magyar vidék jövőbeni életképességének megőrzésében.