A lakosság több mint 11 százalékpontos csökkkentése Magyarországon az elmúlt évtizedben a szegénység és társadalmi kirekesztés terén jelentős előrelépést mutat. Európai uniós összehasonlításban ez a harmadik legnagyobb javulás, amely több mint egymillió embert közelebb vitt a középosztályhoz.
Középosztályhoz való közelebb kerülés és a szegénység csökkentése Magyarországon
Előrelépés az elmúlt évtizedben
A lakosság több mint 11 százalékpontos csökkkentése Magyarországon az elmúlt évtizedben a szegénység és társadalmi kirekesztés terén jelentős előrelépést mutat. Európai uniós összehasonlításban ez a harmadik legnagyobb javulás, amely több mint egymillió embert közelebb vitt a középosztályhoz.
Az Eurostat legfrissebb 2025-es adatai szerint Magyarországon a lakosság 19,5 százaléka – mintegy 1,83 millió fő – volt veszélyeztetett. Ez a mutató mind a teljes népesség, mind a fiatalok és idősek körében az uniós középmezőnybe helyezi az országot. A fiatalkorúak 23 százalékos arány alacsonyabb az EU 24,3 százalékos átlagánál, míg az idősek 19,6 százalékos kitettsége gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal. Az Oeconomus elemzése szerint a legmagasabb arányok Romániában, Görögországban és Bulgáriában, míg a legalacsonyabbak Szlovénia, Lengyelország és Csehország között vannak. Az elmúlt évtized trendjei Magyarország látványos felzárkózását mutatják, hiszen 2015-ben még 30,6 százalékos volt az arány, közel 7 százalékponttal az uniós átlag fölé.
Az Európai Unióban 92,7 millió ember volt veszélyeztetett 2025-ben, mutató csökkenés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy ez az Eurostat indikátor nem csupán anyagi nélkülözésre, hanem alacsony munkaerőpiaci aktivitásra és társadalmi kapcsolatok hiányára is figyel. Az általános javulási trend a visegrádi országokban is látható, amelyekben átlagosan 5,2 százalékpontos mérséklődés történt az elmúlt tíz évben. A legnagyobb előrelépést Románia, Bulgária és Magyarország mutatta Kelet-Európában. Magyarország népességcsökkenése mellett a csökkenő arány azt jelenti, hogy jelentős számú ember gazdasági helyzete javult, közelebb került a középosztályhoz.
Eurostat adatok és EU-s összehasonlítás 2025-ben
Magyarországi veszélyeztetettség és nemzetközi összevetés
Az Eurostat legfrissebb 2025-ös adatai szerint Magyarországon a lakosság 19,5 százaléka – mintegy 1,83 millió fő – volt veszélyeztetett. Ez a mutató mind a teljes népesség, mind a fiatalok és idősek körében az uniós középmezőnybe helyezi az országot. A fiatalkorúak 23 százalékos arány alacsonyabb az EU 24,3 százalékos átlagánál, míg az idősek 19,6 százalékos kitettsége gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal. Az Oeconomus elemzése szerint a legmagasabb arányok Romániában, Görögországban és Bulgáriában, míg a legalacsonyabbak Szlovénia, Lengyelország és Csehország között vannak. Az elmúlt évtized trendjei Magyarország látványos felzárkózását mutatják, hiszen 2015-ben még 30,6 százalékos volt az arány, közel 7 százalékponttal az uniós átlag fölé.
EU-s trendek és Kelet-Európa
Az Európai Unióban 92,7 millió ember volt veszélyeztetett 2025-ben, mutató csökkenés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy ez az Eurostat indikátor nem csupán anyagi nélkülözésre, hanem alacsony munkaerőpiaci aktivitásra és társadalmi kapcsolatok hiányára is figyel. Az általános javulási trend a visegrádi országokban is látható, amelyekben átlagosan 5,2 százalékpontos mérséklődés történt az elmúlt tíz évben. A legnagyobb előrelépést Románia, Bulgária és Magyarország mutatta Kelet-Európában. Magyarország népességcsökkenése mellett a csökkenő arány azt jelenti, hogy jelentős számú ember gazdasági helyzete javult, közelebb került a középosztályhoz.
