Az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb életmentő készítménye a HPV elleni védőoltás, mégis rengeteg tévhit kering róla a magyar és határon túli közösségekben egyaránt. A legfrissebb kutatások azonban egyértelműen bizonyítják: a vakcinát kapott fiatalok körében 79 százalékkal alacsonyabb a méhnyakrák kialakulásának kockázata. A Pécsi Tudományegyetem Virológia Nemzeti Laboratórium új tájékoztatása segít eligazodni a valóság és a tévhitek között.
A humán papillomavírus több mint 200 törzset számlál, amelyek közül a legismertebbek nemi úton terjednek. A fertőzésen szinte mindenki átesik legalább egyszer életében, gyakran tünetek nélkül, ám az immunrendszer nem épít ki tartós védelmet ellene. A vírus szerencsés esetben csak szemölcsökkel jár, súlyos esetben viszont halálos méhnyakrákot, szájgarati és végbélnyílás körüli daganatokat okozhat. A stockholmi Karolinska Intézet kutatása szerint a 17 éves koruk előtt beoltott nőknél 79 százalékkal alacsonyabb az invazív méhnyakrák kockázata az oltatlan kortársaikhoz képest. A HPV elleni vakcinát 2006-ban engedélyezték először az Egyesült Államokban, kezdetben 11-12 éves lányoknak, majd 2011-től fiúknak is ajánlották. Az akkor beoltottak ma már 20-31 éves felnőttek, akiknél bizonyítottan kisebb eséllyel alakul ki daganatos betegség.
Sok közösségben terjed az a tévhit, hogy a HPV oltás meddőséget vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A valóság: a vakcina esetleges mellékhatásai nagyon enyhék – bőrpír, láz vagy felkari fájdalom jelentkezhet a beadás után. A tudományos bizonyítékok egyértelműen cáfolják a kamuvideókban terjesztett állításokat. Magyarországon és a szomszédos országokban is elérhető az oltás, érdemes az országos egészségügyi intézményekben vagy háziorvosnál érdeklődni a lehetőségekről.
