Magyarországon újra napirendre került a vagyonadó bevezetése – ez az évi egy százalékos adó az egy milliárd forint feletti vagyont érintené. A terv szerint októberben terjesztik be az Országgyűlésnek és évi 300-600 milliárd forint bevételre számítanak. A közgazdászok azonban óva intenek a nemzeti szintű vagyonadóktól, mivel a legtöbb fejlett ország, mint Németország vagy Ausztria, már évekkel ezelőtt eltörölte azokat.
Az ok egyszerű: a globálisan mozgó nagytőke és szupergazdagok könnyen kicsúszhatnak egy rosszul megtervezett adó alól. A probléma nem az adómorálban rejlik, hanem abban, hogy míg a fizetésből élők jövedelmét a forrásnál levonják, addig a nagy vagyonok hozama (részvények, osztalék) realizálásig adómentes maradhat és országok között mozgatható. Egy rosszul megalkotott vagyonadó ezért könnyebban érintheti a hazájához kötődő helyi vállalkozást működtető felső középosztályt, míg a legnagyobb vagyonok részben kikerülhetik.
György László közgazdász szerint a megoldás nem a klasszikus vagyonadóban rejlik, hanem összehangolt intézkedésekben. Ezek közé tartozik:
- globális minimumadó
- extraprofit-adók
- a gazdaság további „kifehérítése”
- online pénztárgépek bevezetése
- önkéntes, projektalapú közösségi hozzájárulások
- közös teherviselés biztosítása
A cél – mondja – a közös teherviselés biztosítása anélkül, hogy elűznénk az értéket teremtő tőkét.
| Intézkedés | Leírás |
|---|---|
| Globális minimumadó | Más országokban már bevezetett adó a multinacionális cégekre |
| Extraprofit-adók | A váratlan nyereségek által generált adók |
| Gazdaság kifehérítése | A pénzügyi tranzakciók átláthatósága |
| Online pénztárgépek | Digitális rendszerek a bevétel nyomon követésére |
| Önkéntes hozzájárulások | Közösségi projektek támogatása |
| Közös teherviselés | A társadalmi felelősségvállalás megvalósítása |