Az Országos Vízügyi Főigazgatóság világossá tette, hogy a Duna rekord alacsony vízállásának hátterében nem a szomszédos országok állnak, hanem a vízgyűjtő területen tapasztalt rendkívüli szárazság és csapadékhiány. Számos tévhit terjed, amelyek szerint felvízről visszatartanák a vizet, vagy a magyar vízgazdálkodás lenne a probléma forrása. A valóság az, hogy a Duna nemzetközi vízfolyásként szigorú nemzetközi egyezmények és jogszabályok alá tartozik, amelyek meghatározzák a vízkészlet használatát.
Az OVF kiemeli, hogy a duzzasztók csak rövid távú, időbeli kiegyenlítést tesznek lehetővé, de a teljes vízkészletet tartósan nem lehet visszatartani. A vízlépcsők úgynevezett zsinórüzemben működnek, vagyis a beérkező vízmennyiséget változatlanul továbbítják. A jelenlegi természetes vízhozam minden eddigi rekordot megdöntött alacsony szinten áll, és ez vezet a Magyarországon tapasztalt történelmi kisvízhez. A magyar szakaszon nincs olyan vízlépcső, amely eltárolhatná a nagyvízi időszakok vizét későbbi használatra.
A történelmi mélypontot mutató vízállás tehát elsősorban a klímaváltozás következménye, nem pedig működési hiba vagy szándékos visszatartás eredménye. Az OVF a téves információk ellenére hangsúlyozza, hogy az alacsony vízszint kezelése a jelenlegi nemzetközi keretek között történik, figyelemmel a folyó teljes ökoszisztémájára és az összes közeli állam érdekeire.
- Rekord alacsony vízállás
- Szomszédos országok nem felelősek
- Rendkívüli szárazság
- Tévhit a vízvisszatartásról
- Nincs vízlépcső tartós tárolásra
- Klimaváltozás hatásai
| Elem | Hatás |
|---|---|
| Vízgyűjtő terület | Szárazság |
| Duzzasztók | Rövid távú kiegyenlítés |
| Vízlépcsők működése | Zsinórüzem |
| Természetes vízhozam | Rekord alacsony szint |
| Történelmi kisvíz | Magyarországon tapasztalt |
| Nemzetközi jogszabályok | Vízhasználat meghatározása |
