A prágai magyar katolikus közösség lelkipásztora, Balga Zoltán egykori felvidéki tanulmányai után váratlan pályát futott be. 2016-ban bízták meg azzal, hogy újjászervezze a cseh főváros magyar híveit, miközben helyi cseh és szlovák plébániát is vezet. Az akkor mintegy negyven főből álló közösség ma már 80-120 hívőt számlál, akik közt jelentős számú, az ukrajnai háború miatt Prágába érkező kárpátaljai magyar is található. Balga Zoltán tevékenysége azonban messze túlmutat a prágai lelkigondozáson. Előadásaival és egy civil szervezet élén kitartóan hirdeti Esterházy János felvidéki politikus emlékét és keresztény értékeit Csehországban.
Esterházy János életútja szorosan kötődik a régióhoz. Csehszlovákiai képviselőként bátran kiállt a kisebbségek jogaiért, az 1942-es deportálási törvényt egyedül nem szavazta meg. Börtönévei után a morvaországi Mírovban halt mártírhalált 1957-ben. Balga Zoltán hangsúlyozza: a mára négy országban ismert politikus személye nemzetközi örökség. Boldoggá avatási eljárása nem a politikust, hanem a vértanúhalált halt katolikus családapát célozza, melyet a Vatikán már 2018-ban megindított. A Krakkói főegyházmegye folytatja a történész bizottság munkáját, mely tanúvallomások és dokumentumok gyűjtésével készül Rómának.
| Év | Fontos esemény |
|---|---|
| 1942 | Deportálási törvény elutasítása |
| 1957 | Mártírhalál Mírovban |
| 2018 | Boldoggá avatási eljárás megindítása |
Balga Zoltán munkája megmutatja, hogy egy közösségi lelkész szolgálata képes kultúrák közt hidat verni, miközben a történelem fontos alakjainak örökségét is ápolja. Az Esterházy-kultusz ápolása és a prágai magyarok lelki szolgálata két párhuzamos, de egyaránt fontos küldetés. A Prágában élő magyarok számára ez a kapcsolat a múlt és a jelen, valamint az anyaország és a diaszpóra között is egyértelmű pontot jelent.
- Közösség újjászervezése
- Csehszlovákiai képviselői munka
- Kisebbségi jogok védelme
- Vértanúság
- Boldoggá avatási eljárás
- Hidak építése kultúrák között
