Életrajz
Születés és korai évek
Dsida Jenő, az erdélyi magyar költő, újságíró és műfordító 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben.
A költői pályája már gimnazista korában kezdődött, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek Cimbora gyereklapjában.
Irodalmi pálya és hatások
Később kolozsvári jogi tanulmányokat kezdett, de az irodalomnak élte le az életét, a Pásztortűz folyóirat szerkesztője majd a Keleti Újság és az Erdélyi Lapok munkatársa lett.
Munkásságát az erdélyi katolikus közösségben is aktívan alakította, több irodalmi és kulturális társaság tagja volt.
Meghatározó élmények és költészet
Meghatározó élményei között szerepelt családjának mély katolicizmusa és az első világháború, amelyben familia vagyonuk elveszett. Költészetére kezdetben a 19. század végi tradíció és a Nyugat modernsége hatott, Kolozsvárra költözve pedig az expresszionizmus és a szabad vers. Korai versei a fiatal nemzedék csalódásait és magányát ábrázolták. A neokatolikus mozgalommal való kapcsolat után verseiben erősödött vissza gyermekkori hite, a kisebbségi költő sorsát Jézus áldozatához hasonlítva. Halála után kiadott Psalmus Hungaricus című költeményében a közösséghez való hűség és történelmi felelősség fontosságát hangsúlyozta.
Műfordítás és örökség
Műfordítói tevékenység
Kiemelkedő műfordító volt, több mint száz verset fordított magyarra francia, latin, német, olasz és román nyelvről.
Halál és örökség
Beteges szívével küzdött, 1938. június 7-én hunyt el Kolozsvárott, 31 éves korában. Sírfelirata a Házsongárdi temetőben örökre megörökíti békességre törekvő világnézetét. Szobrát 2011-ben avatták fel Kaposváron. Dsida Jenő munkássága ma is az erdélyi magyar kulturális örökség egyik meghatározó pillére.
