A magyar közmédia 2025. évi Év Embere díját Kapu Tibor űrkutató kapja a magyar űrtechnológia területén elért kiemelkedő eredményeiért – jelentette be a Duna Médiaszolgáltató. A kitüntetést jövő januárban adják át a budapesti gálaünnepségen, ahol a szakember több évtizedes munkásságát ismerik el.
Az elismerés a magyar űrkutatás történetének jelentős mérföldkövét jelzi. Kapu 2024-ben vezette azt a kutatócsoportot, amely kifejlesztette a „Puli” nevű új generációs űrszondát, ami nemzetközi együttműködésben készül az Európai Űrügynökség (ESA) következő Mars-missziójához. A magyar mérnökcsapat által tervezett műszer földi körülmények között már bizonyított: speciális érzékelői a marsi talajösszetétel elemzésére 40%-kal pontosabb adatokat szolgáltatnak a jelenleg használt technológiáknál.
„Ez nem csupán az én elismerésem, hanem az egész magyar űrkutatói közösségé, amely az elmúlt években nemzetközi szinten is bizonyította versenyképességét,” nyilatkozta Kapu a Szabadság.ro-nak. A szakember pályafutása során több határon átnyúló projektet vezetett, amelyekben erdélyi magyar mérnökök is részt vettek. A Kolozsvári Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem közös űrtechnológiai képzési programja – amely Kapu kezdeményezésére indult – már negyedik éve működik sikeresen, eddig 38 fiatal szakember képzését biztosítva.
A díjazott munkássága különösen fontos a kárpát-medencei magyar tudományos közösség számára, hiszen bizonyítja, hogy nemzetközi színtéren is lehet maradandót alkotni. A magyar kormány űrkutatási stratégiája szerint 2026-ig további 15 milliárd forintot fordítanak a hazai űripar fejlesztésére, és ebből a külhoni magyar szakemberek bevonását is tervezik. Kapu elmondása szerint a következő nagy projekt egy magyar-román-szlovák közös fejlesztésű műhold lehet, amely a Kárpátok ökoszisztémáját vizsgálná.
Az elismerés jelentőségét növeli, hogy először kapja űrkutató a magyar közmédia rangos díját, ami a tudományterület iránti növekvő társadalmi és gazdasági érdeklődést is jelzi. A fiatalok számára ez újabb motivációt jelenthet a természettudományos pályák választásához, különösen a határon túli magyar közösségekben, ahol az anyanyelvű műszaki képzés fejlesztése kiemelt fontosságú.
